A névnap

Jópár évvel ezelőtt egy francia barátom erősen csodálkozott, amikor egy ismerősünk odalépett hozzán, és azzal kezdtem a beszélgetést, hogy “Boldog névnapot” Ismeretlen volt számára ez a szokás. Nekem akkor világosodott meg, hogy feléjük nem egyáltalán nem ünneplik a névnapokat. Ezzel ellentétben volt szerencsém egy lengyel névnapozást is közelről nyomon követni. Ott nem kevés vodka csúszott le. Ennek másnap megvolt a böjtje, de később megnéztem, hogy miként is van ez a névnap – téma a világban. Az eredmény érdekes lett. Európában a közép – európai régióban a lengyelek, csehek, szlovákok és románok fontos ünnep. Lengyelországban a születésnappal vetekedő jelentőségű. Megtartják még a balti országok (Lett és Észtország, valamint Litvánia) és a skandináv régió népei. Az angolszász, német és francia népek egyáltalán nem ismerik a névnapozás szokását. Mindent összevetve azt gondolom, eléggé szerencsések vagyunk, hogy nálunk elterjedt ez a kedves szokás.

A névnap eredete nagyon régre nyúlik vissza. A hagyomány – mint sok más szokás – a keresztény szentek tiszteletéből eredeztethető. Nem tudjuk pontosan, hogy mióta ülik meg ezt az ünnepet, de ami bizonyos: az első írott névnapi köszöntő 1542 – ből maradt meg. Az első helyet a Tamások nyerték, hiszen a köszöntés így szól:

Névnapi köszöntő

„…Az szent Tamás bélest megküldtem Kegyelmednek, pereczet is küldtem, vadat is hagytam, hogy vigyenek… Isten tartsa meg Kegyelmedet nagy sok szent Tamás napjáiglan.” forrás: MEK

A köszöntő Kanizsai Orsika, aki urát, Nádasdy Tamást lepte meg a jeles nap alkalmából. Ez a levél arra is utal, hogy már ekkor dívott az ajándékozás is ezen az ünnepen, mint ahogy az alkoholos italokkal történő pohárköszöntők sem a mai kor találmányai. Amikor manapság az ember egy jól sikerült névnapozás során kissé megborul a pohár, nyugodtan vigasztalódhatsz, azzal, hogy egy igencsak régi hagyományt tartotok életben. A 1700 – as évek elején Cserei Mihály hivatalnok így ír a naplójába:

Jó buli lehetett

“…még a kocsisok, lovászok, fellejtárok is mind eljöttenek: leültünk asztalhoz, temérdek ital volt, kilenczven veder bor költ el, muzsikásokat hivattunk, … majd hajnalig tisztességesen tánczoltunk. forrás: MEK

A nevek természetesen nem csak egyházi eredetűek. Az utóbbi időben egyre több olyan név válik elfogadottá, amelyeknek nincs védőszentje, így hagyományos névnap sem. Ezt a problémát egy jó ideig úgy hidalták át, hogy az éppen illetékes állami szerv egy üres napra jelölte ki a névnapot. 2014 óta pedig léteznek az úgynevezett “összevont névnapok”. Ilyenkor ünnepelhetnek azok, akiknek más napra nincs kijelölt napjuk. Ezek a dátumok Január 15. Április 15. Július 15. és Október 15.

Ma Magyarországon nem lehet akármilyen nevet adni a gyereknek. Így az egzotikus kísérletezések, amik például az USA területén szabályosak, felénk nem működnek. Elnézve néhány nevet, ez néhány esetben valóban a hasznos tiltás, tekintve a gyerek lelkivilágát. Ha valami nagyon extrát szeretne a szülő, akkor van lehetőség kérvényezni az anyakönyvezést. Ezt – ahogyan a szabályosan adható nevek listáját is – az MTA kezeli. A lista elérhető a honlapjukon: Engedélyezett nevek.

Legyen bármikor is a névnapod, az biztos: ez egye remek alkalom arra, hogy találkozz a családoddal vagy a barátaiddal. A születésnapokkal ellentétben, amelyek inkább az ember belső körének szólnak a névnapok nyilvánosak, ezért kiválóan alkalmasak arra, hogy távolabbi ismerősökkel is fel tudd venni a kapcsolatot ennek apropóján. Egy jó egyedi ajándék pedig biztossá teszi, hogy a köszöntésed meg is maradjon az ünnepelt jó emlékezetében. Így hát nem marad más hátra: Boldog névnapozást kívánunk! – ALA2you

Ha meglepnél valakit egy igazán egyedi ajándékkal klikk a képre:

One thought on “A névnap

Leave a Reply

Cart
  • No products in the cart.
%d bloggers like this: